Stallman véleménye az elektronikus könyvekről.

Richard Stallman a “The Danger of E-books” című kiáltványában ez elektronikus könyvek jelenlegi kiadási és felhasználási feltételeivel szemben fogalmazta meg aggályait. Érdekesnek találtam az észrevételeit, különös tekintettel a név nélküli vásárlással kapcsolatosat, de az egész kiáltványt egyoldalúnak és mérhetetlenül demagógnak tartom, mégpedig azért, mert Stallman a “Könyv” fogalmát és kulturális szerepét használta arra, hogy általa terjessze a saját bejáratú ideológiáját. Most mindegy, hogy ez milyen ideológia, mellékes az is, hogy egyetértek-e vele vagy sem (egyébként több ponton is egyetértek vele), a lényeg az, hogy szerintem az internetes könyvárusítás és az elektronikus könyv egyáltalán nem esik külön elbírálás alá abból a nézőpontól, ahonnét Richard Stallman megközelítette a témát, ami nem más, mint az eladó és a fogyasztó kapcsolatának folyamata. Nagyon sok cikket átolvastam a témában, de nem lettem okosabb, nem tudok a Sallmanéhoz hasonló, karakteres véleményt kialakítani a szerzői jogok alá eső témák tekintetében, legyen az zenemű, könyv vagy bármi más. Stallman érdemei elvitathatatlanok, és ez a kiáltványa valószínűleg egy érdekes vita-indító, melyre nagyon sokan fognak válaszolni, de nem tudom, hogy mennyire érdemi ez a vita, különösen az elektronikus könyvek tekintetében. Őszintén szólva engem ezekben a témákban leginkább a szerzők jogainak csorbulása zavar és bár lehet a kiadókat démonizálni, lehet őket pénzsóvársággal és kapzsisággal vádolni, én úgy érzem, hogy ezek túlzások és propagandaszövegek, ugyanis nem minden kiadó egyforma, ahogyan az elektronikus boltok, licensz-szerződések és fogyasztó-eladó viszonyok sem egyformák – tehát: nem vehetők egy kalap alá. Stallman és hívei nagyon sokszor kegyesen elhallgatják, hogy nekik sem a “pénz” fogalmával van problémájuk (mert ők is pénzből élnek), hanem azokkal a mechanizmusokkal, melyek állításaik szerint a különféle kapcsolatok és folyamatok közben (eladás-vétel, zárt-nyílt forráskódú termék előállítás/ártákesítés stb.) a tudáshoz és az információhoz való szabad hozzájutást korlátozzák. Így viszont nagyon sokan azt hiszik Stallmanról, hogy ő egy vérbeli szabadságharcos, aki Jézushoz hasonlóan kiűzi a kufárokat a tudás szent templomából – miközben ez nyilvánvalóan nem igaz, túlzás és valószínű, hogy ezt Stallman sem szeretné magáról elhitetni, de a mítosz tőle függetlenül működik és mérhetetlenül sok butaságot gerjeszt, erről bárki meggyőződhet aki veszi a fáradtságot és átolvassa a témához kapcsolódó cikkek hozzászólásait. Nem tudom, továbbra sincs véleményem, de Stallmannak igaza van abban, hogy jó lenne anonim módon vásárolni és nem csak könyveket, de mindent – ahogyan a hagyományos, “analóg” üzletekben. A kérdés csak az, hogy hogyan? Az internet jelenleg még mindig egy nagy ködös felhőnek tűnik, ahol az emberek szeretik a szabadságot azzal kifejezni, hogy olyan dolgokat lopnak el, amiért normális esetben fizetniük kellene, ami még nem is zavarna annyira, ami igazán zavar az az, hogy mindezt még alá is támasztják különféle mesterséges ideológiákkal és azonosítják a szabadsággal, miközben nyilvánvaló, hogy a lopás nem szabadság, hanem gátlástalanság. Erre talán megoldást nyújthatna a Stallman által is említett közvetlen “adakozás” a szerző felé, ami egyáltalán nem rossz gondolat és többször is bebizonyosodott már, hogy az emberek igenis hajlandóak fizetni azokért a dolgokért amiket szeretnek és becsülnek, de mi van ha mégsem? Erre nem lehet egy korrekt és működő gazdasági modellt építeni és igazságtalan is, szerintem legalábbis.
Én itt be is fejezném, mert nem tudom a megoldást, de könyveket egyelőre szinte soha nem olvasok számítógépen, mert idegesít a monitor, sokkal jobban szeretem a hagyományos papír-alapú könyveket és a könyvtárakat, a könyvesboltok hangulatát és a valódi kiadók által nyújtott színvonalat – ami szerintem fontos, ahogyan a szabadság és a gondolat szabadsága is fontos, az már más kérdés, hogy az interneten olvasható sok milliárdnyi gondolatból mennyi a valóban értékes… 🙂 de ez már egy másik téma.